Fejlődéslélektan - A SZOCIALIZÁCIÓ ÉS AZ ERKÖLCSI SZOCIALIZÁCIÓ

A SZOCIALIZÁCIÓ ÉS AZ ERKÖLCSI SZOCIALIZÁCIÓ

Szocializáció: folyamat, amely által az egyének olyan tudásra, képességre és állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a különböző csoportoknak és társadalmaknak többé kevésé hasznos tagjává váljanak (Brim). A társadalom normáinak, szabályainak elsajátítása.

- szocializáció és individualizáció (én kiemelkedése a környezetből) közötti egyensúly fenntartása

- elsődleges szocializáló környezet: család; másodlagos szocializáló környezet: intézmények (ovi, suli)

- a szocializáció kétoldalú folyamat: alkudozások sorozata - a gyerek maga is alakítója a szocializációnak

szülővé alakítja a felnőtteket

- szabályok: ^. változtatni rajta nem lehet « adott család, kultúra, társadalom alakít ki – megváltoztatható

^. ha a család engedékenyebb, a gyereknek lehetősége van a szabályok alakítására (alkudozás)

^. kompromisszum kötése: szülő elvárása + gyerek igényei

^. a gyereknek eleget kell tennie a család elvárásainak, és viszont (neki is vannak elvárásai)

^. nincs lehetőség alkudozásra: katonaság

- családok: tekintélyelvű: ^. a szülő uralkodik a gyerek felett, feltétlen engedelmességet vár el

^. gyerek kezdeményezőképessége csökken: könnyen hajlamos engedni a külső tekintélynek

engedékeny: ^. túl sok lehetőséget enged az alkura (minden szabályon lehet alkudozni)

^. a gyermek nem fogja megkülönböztetni az alku- és a nem-alkuhelyzetet

demokratikus: ^. a gyermek megtanulja megkülönböztetni az alku- és a nem-alkuhelyzeteket

^. ideális család

A szocializáció eszköze: nevelés, fegyelmezés

1. hatalomérvényesítő: ^. tekintélyelvű családoknál

^. a büntetéstől való félelemre épít

^. a szülő érezteti hatalmát (fizikai büntetés) ® visszaélés ® gyermekben agressziót kelt, ellenállást alakít ki a büntetés ellen, szorongás

2. szeretetmegvonás: ^. bűntudatot próbálnak kelteni a gyermekben: pl. ráijeszt, hogy otthagyja az utcán / áruházban ® szorongást kelthet a kicsi gyermekben ® agresszió legátlódik

^. helyrehozó aktus: szülő visszatér, biztosítja szeretetéről

3. indukciós: ^. a szülő elmondja, mi volt, amit a gyerek helytelenül tett – megbeszélik, milyen a helyes magatartás

^. verbális büntetés: neheztelés, szidás

^. végén: magyarázó, feloldó aktus (gyermekben csökken a szorongás)

^. büntetés kapcsolatban legyen az elkövetett bűnnel = helyes büntetés

Szocializáció folyamata:

1. Pszichoanalízis: ^. azonosulás (identifikáció) – Freud: felettes én kialakulása

^. normák, szabályok hordozása

^. 4-5 éves korban alakul ki (fallikus fázisban – oidipusz komplexus során)

2. Szociális tanuláselmélet: ^. Bandura-utánzás

^. agresszió tanulásában

^. gyermekek utánozzák a felnőtt modelleket, elsajátítják a felnőtt normákat

^. megerősítés: jutalmazás: pozitív viselkedésformák

büntetés: nem felelnek meg a normáknak, törvényeknek

^. gyermek hajlamos utánozni az agressziót, bármikor elő tudja hívni

Erkölcsi szocializáció kognitív elmélete: Piaget: 2 szakasz

1. Heteronómia (10-11 éves korig):

- a gyermek a társadalom által előállított szabályokat, normákat készen veszi át

- felnőtt tekintélye alapvető szerepet játszik a szabályok betartásában

- a szabályok értelmét nem látja be, hallgat a felnőttre

- szabályokat betű szerint fogja fel

- nincsenek enyhítő körülmények, szabályokat nem lehet megváltoztatni

2. Autonómia (10-11 éves kortól):

- belátja a szabályok értelmét, ezért követi őket

- rájön, hogy a szabályok szelleme a lényeg, nem szó szerint kell értelmezni

- szubjektív mozzanatok: vannak enyhítő és súlyosbító körülmények

Erkölcsi fejlődés vizsgálata:

- szabályokkal kapcsolatos vizsgálódások: hogyan fejlődnek a játékszabályok alkalmazkodása és a szabálytudat fejlődése

1. motoros viselkedés szakasza (3 éves korig):

^. napi események ritmikusan következnek, napi szokások kialakulása, életritmus

^. motoros szabály: cselekvésekben jelenik meg, szokások létrejötte, ismétlődés jelentőségét fogja fel

2. kényszer és egocentrizmus (3-7 év):

^. a dolgokat a saját szemszögéből értelmezi, egy szempont (saját szempont) szerint

^. nem képes más nézőpontját átvenni – az emberek szándékai, vágyai egymással ellentétesek, ő csak a saját szempontját képes figyelembe venni

^. játék: célja az ő győzelme, a szabályoknak hozzá kell igazodniuk

^. heteronómia: a szabályok szentek és megváltoztathatatlanok, viszont önkényesen magára vonatkoztatva variálja őket egocentrizmusából fakadóan Þ kettős szabálytudat

^. kényszerszabályok

3. együttműködés, a szabályok kölcsönös betartása (7-10 év):

^. autonómia

^. szabályjátékok előtérbe kerülése (addig szerepjátékok): közös szabályok elfogadása

^. belső szükségletté válik az együttműködés

4. szabályok alkotása (10 éves kortól):

^. kitalálnak szabályokat a játékokhoz – ez a lényeg, a játék már nem olyan lényeges

^. valódi autonómia időszaka

^. racionális szabályok

Az erkölcsi realizmus:

- gyermeki realizmus az erkölcs területén

- művelet előtti szakasz (7 éves korig) – objektív felelősség

- következmény-etikát követ: csak a dolog következménye számít, a szándék nem:

^. ügyetlenség: nagyobb a vétek, ha nagyobb a következmény (pl. nagyobb folt a terítőn)

^. lopás: nagyobb lopás, ami drágább

^. hazugság: a valószerűtlent nagyobb hibának tartják

Az igazságosság, a törvény eszméje:

1. retributív igazságosság (6-7 éves korig):

^. a törvény szerepe tisztázni az alá- és fölérendelt viszonyokat a szülő-gyermek viszony alapján

^. mindenkit az érdeme szerint jutalmaz vagy büntet

^. egy cselekmény megítélése attól függ, hogy milyen következménnyel jár

^. immanens igazságosság: a tárgyaknak büntető erejük van

2. disztributív igazságosság (7-10 év):

^. a törvény legfontosabb feladata az egyenlőség biztosítása mindenki számára

^. indítékokat, módosító tényezőket, motívumokat nem veszi figyelembe

^. pl. este ő is fenn maradhat addig, mint az idősebb testvére

3. ekvitás (10 éves kortól):

^. egyenlő elosztás árnyalata

^. figyelembe kell venni a szándékot, a motívumokat, módosító tényezőket